Trendek a lapszabászatban és élzárásban – interjú

Lapszabászat és élzárás.
Mára szimbiózisba élo tevékenységek. A konfekcionálás magas minoségu csatolt szolgáltatások, elsosorban élzárás nélkül már nem eladható tevékenység.
A bútorgyártás területén pedig egyszeruen szükségszeruvé vált a minoségi kapcsolat, az élzáró és a szabászati technológiák között .
Az élek és felületek minoségi kialakítása döntoen befolyásolja az adott élzárótechnológia sikerét.
De mit érdemes választani, lehet, hogy nem mindig a legújabb technológiát? A körültekinto piac és versenytárs elemzés, a hazai sajátosságok, és értékesítési szempontok szintetizálását követoen, tudunk racionális döntést hozni.
A Homag Group nemzetközi szinten is piacvezeto a faipari gépgyártók között. A magyarországi képviselet, a Lignomat Kft. kereskedelmi igazgatóját, Mesics Ferencet kérdeztük a szakterületen tapasztalható piaci trendekkel kapcsolatban.
 
Nem gondolod, hogy kicsit túlfejlesztették magukat a gyártók a fent említett két szakterületen?
 
Nem. Itthonról nézve lehet, hogy így tunik, de nem szabad elfelejteni, hogy itt olyan fejlesztésekrol van szó, amit a magyar bútoriparnál sokkal hatékonyabb gyártáshoz optimalizálnak.
Nekünk az a feladatuk, hogy tényszeruen megmutassuk és segítsünk eligazodni, adott esetben segítsünk dönteni a partnereinknek, de nem döntünk helyettük.
 
Haladjunk talán technológiai sorrendben.  Faalapú laptermékek, most elsosorban forgácslapra és MDF lapra gondolok, konfekcionálására, szabására számos megoldást kínál a piac.
Mik azok a szempontok, amit te elsodlegesnek tartasz a megfelelo gép típus kiválasztásához?
 
Nagyon fontos tudnunk, hogy milyen feladatra keresünk megoldást. Mindamellett, hogy megvan a formatizáló körfurész gépek létjogosultsága, egyre többen döntenek szorítógerendás lapszabász gépek mellett.
A formatizáló furészeket ma elsosorban második – kisegíto gépnek vásárolják partnereink. Minden olyan esetben, ahol sok féle, de kis mennyiségu lapanyag mellett szükséges tömörfa termék
(palló, gerenda) szabászata is. Illetve szögben vágásokra és precíziós beállítást igénylo asztalos munkára van igény, ott kerül elotérbe ez a géptípus.
Tudnunk kell, hogy ezek a gépek szinte egyáltalán nem automatizálhatók ezért magas élomunka ráfordítással muködtethetok. Talán mára ez lett az egyik legfontosabb szempont, így ez meg is húzza a határait ennek a technológiának. A vállalkozások számára egyre inkább jelent problémát a szakképzet munkaerõ megtalálása és megtartása.  Ez a tény, a fejlodo piac, növekvo rendelésállományok irányítják egyre inkább a cégek figyelmét a szorítógerendás lapszabászgépek felé.
Mig korábban az volt az általánosan elfogadott álláspont, hogy akkor kell egy ilyen gépet megvenni, ha bérszabászatként muködünk, ez mára megváltozott. Sokkal fontosabb gazdasági szempontoknak kell ma megfelelni. Ilyen például az automatizálás, gazdaságos muködés, egy emberes kiszolgálás, jó anyagkihozatal és maradékfelhasználás, nem beszélve a szerszámköltségek optimalizálásáról.
Az elmúlt évek gépfejlesztései, fejlesztési irányai is egyértelmuem mutatják a vevoi igények átalakulását.
A formatizáló furészek terén messze nem tapasztaljuk azt a technológiai korszerusítést, mint ami a CNC vezérelt társainál végbement. Jelentos fejlesztésen estek át a szoftverek, a gépek automatizálása, anyagmozgatása olyan jövobemutató technológiai újítások történtek, ami teljesen alkalmassá tette ezeket az eszközöket a kor támasztotta követelményeknek.
Vegyünk csak egy példát: egy automata lapraktárral összekötött szabászgép ma már nem csak a  szabászat feladatokat látja el egy alkalmazottal, hanem a forgácslapok sérülésmentes tárolásáról, komissiózásáról is gondoskodik.
Visszatérve a kérdésre, nincs konkrét recept a megfelelo gép kiválasztására, mindenkinek a saját igényét kell elemeznie azért, hogy aztán a megfelelo technológia mellet döntsön. Mi minden esetben konstruktív megoldásokra bátorítjuk partnereinket.
 
 
Az élzárási megoldások kiválasztása sem sokkal egyszerubb feladat, sot talán az elmúlt idoszak leginnovatívabb területe volt a HOMAG-nál. Nem csak a technológiák terén, hanem a ragasztó, és élanyagok területén is boséges a kínálat.
Hogy látod a hazai piacot, gondolom itt sem lehet direkt párhuzamot keresni az európai trendekkel?
 
Sok mindenki mond sokfélét. Eloször is érdemes tisztázni, hogy egy egy kifejezés mit is takar pontosan.
 
Azt gondolhatnánk, hogy nincs már új a nap alatt, ennek ellenére folyamatosak a faipari gépfejlesztések.
Az élzárás technológiájában talán az egyik legnagyobb „durranás” a nullfuga volt az elmúlt években. De mit is értünk nullfuga alatt, illetve mi jelent ma alternatívát az élzárás ragasztási technológiái terén.
 
EVA – nyugodtan nevezhetjük a hagyományos élzárási technológiának, ez a legelterjedtebb ragasztó, amit ma a faipari élzáró gépek használnak. Olcsó és minden általános igénynek megfelel. De sajnos sokszor találkozunk nem takarított, rosszul beállított gépekkel, melyek lényegesen jobb minoséget produkálnának hozzáérto, gondos kezekben.
 
PO – nincs annyira elterjedve, mint az EVA, viszont ennek a ragasztónak már sokkal jobb, mind a ho, mind a vízállósága.
 
PU – A poliuretán ragasztótól sokáig mindenki félt, mint a tuztol, köszönhetoen annak, hogy ez a ragasztó a levego páratartalmával reakcióba lépve térhálósodik és így történik meg a ragasztás az élanyag és a forgácslap között.
Mi is volt a bizalmatlanság igazi oka? Valljuk be, nem a ragasztótól és a technológiától tartanak a beruházók, hanem a gépkezelok hanyagságától, finomabban szólva az emberi tényezotol. Véleményem szerint ez az amitol nem kell tartani, hanem fel kell rá készülni, el kell fogadni, hogy szaktudás igényes a technológia. A beruházás irányának meghatározáskor az legyen a szempont, hogy a PU ragasztásnak kiemelkedoen jók a tulajdonságai. Kiváló ragasztási szilárdság, víz és hoálló. Anyag takarékos technológia, összehasonlítva az EVA rendszerrel.  Vékony a fúga kontúr. De mint korábban mondtam ez egy összetett folyamat, kell egy jó gép, megfelelo él anyag ,és nem árt egy színazonos ragasztó sem.(ne gondoljunk többre, mint a fehér laphoz fehér ragasztó, az összes többihez pedig a natúr)  amennyiben ezeket a szempontokat szem elott tartjuk, nagyon profi minoséget érhetünk el.
 
NULLFUGA
 A technológiától függoen alapvetoen 3 eljárást különböztetünk meg:

1. lézer
2. forrólevego
3. infra

Mindhárom esetben ugyanazt az élanyagot használjuk, különbség az élanyag hoközlésében van, tehát, hogy mivel, milyen eljárással melegítem az élanyag hátoldalára felvitt úgynevezett muködo réteget.
Ez a technológia szabadalommal védett, melyet a németországi Bulthaupt GmbH a Rehau – val karöltve fejlesztettek ki.
Sajnos ez a technológia még Magyarországon messze nem terjedt el annyira, mint a környezo országokban. A vevoink nem igénylik még, nem látják még ennek a technológiának az elonyeit.
 
Visszatekintve az elmúlt idoszakra mégis azt kell mondanom meglett az elonye a nullfugás technológia megjelenésének. Ennek köszönhetoen, nagyobb figyelem irányul az élzárására, és egyre nagyobb teret kap a PU technológia. Azok az ‘úttörok’ akik túl vannak a betanulási szakaszon és kello anyagismerettel rendelkeznek, már európai mércével mérve is kiváló élzárást tudnak nyújtani az ügyfeleik felé. Ez jót tesz a piacnak és jót tesz a hazai bútorgyártás megítélésének is.
 

Az interjú a robinwood.hu oldalon és a Magyar Asztalosban jelent meg.