Garzon-Lignomat szakmai nap volt Székesfehérváron – FATÁJ Online

Az október 12-én tartott szakmai nap iránt több mint 150-en érdeklodtek, hiszen a legmodernebb bútorgyártási berendezések, eljárások, szoftverek megismerésére volt lehetoség. A Garzon az egyik gyártó csarnokát alakította át konferencia teremmé erre az alkalomra.

Elozo nap szerdán volt az ünnepélyes gyáravatás, valamint a bútorgyár ügyfelei részére sikeres vevotalálkozót is szervezett.

Csütörtökön, a szakmai napon pedig nem csak arra volt lehetoség, hogy a látogatók megismerhessék a már rendszerben muködo vezérelt HOMAG gépeket, hanem jó hangulatú, kompetens beszélgetés volt a faipar jelenlegi és jövobeni helyzetérol is.

Az eseményt Nagy Alajos, a Garzon Zrt. tulajdonosa és Schmidt Katalin, a Lignomat Kft. ügyvezeto igazgatója nyitotta meg.

Az elso eloadást Mesics Ferenc, a Lignomat kereskedelmi igazgatója tartotta. Ismertette a Controller MES szoftvert, mely összefogja, összehangolja a Homag gépek muködését, a raktárkészlettol a rendelésállományig. A gyártás során az alkatrészeket vonalkóddal azonosítják. A gyártás teljesen papír mentes, minden adat digitális, mondhatjuk e rendszerben a digitális információ a hajtóanyag. áttért a TAPIO-ra is, mely távoli szerveren (a "felhoben") tartja nyilván a gépeket, azok beállításait, állapotukat.

(A tapio-ról részletesebben itt olvashat: tapio az erdok istene, ipar 4.0 megoldás a faiparnak. Ez volt az elso cikk a hazai szaksajtóban a tapio-ról.)

Utána a Homag cég részérol Mömensheim úr bemutatta a TAPIO-t, mely a HOMAG fejlesztése a faipari termelésirányításra, gépkezelésre, karbantartásra.

Ekkor megérkezett Pomázi Gyula a Nemzetgazdasági Minisztérium
Iparstratégiáért és Gazdaságszabályozásért felelos helyettes államtitkára is és megtartotta "A faipar fejlodési lehetoségeirol" címu eloadását. Teljes hazai iparstratégiával indította eloadását, majd áttért a faipar specialitásaira. Az Irinyi tervben a a faipar a zöldgazdaság fejezetben szerepel. Az Irinyi tervben tárgyalt minden ágazatra készül cselekvési terv. Az egyik cél, hogy a faiparban legyen 5-6 olyan mintagyár, mely felszereltsége, muködése irányt mutathat a többi faipari szereplonek. (Az Irinyi tervet 2016. márciusában mutatták be.)

Itt rövid szünet következett, majd a pódiumon fórum beszélgetés indult arról, hogy milyen fejlodési lehetoségek vannak a hazai faiparban. A fórum résztvevoi voltak: Pomázi Gyula NGM helyettes államtitkár, dr. Alpár Tibor dékán Soproni Egyetem, árkossy Tamás az árkossy Bútor Kft tulajdonos ügyvezetoje, az Asztalos Szövetség elnöke, Nagy Alajos tulajdonos, Garzon Zrt.,Nagy Balázs Forest Kft. marketing igazgató, Túróczki Zoltán a Karnis Kft. tulajdonos ügyvezetoje. A beszélgetésben téma volt, hogy kellenek élenjárók, szükség van a megfelelo képzési háttérre. Tiszta versenyre van szükség, melyben azért érdemes védeni a hazai vállalkozásokat. úgy tunik, hogy a technikai modernizáció megállíthatatlan, ami erosen összefügg a munkaerõ hiánnyal is. Sot nem csak a termelés, de a bútor kereskedelem is erosen átalakulóban van, amire pedig az internetnek van nagy befolyása. Nem elég a jó gép, ezeket digitálisan össze kell kötni. érdemes most beruházni és fejleszteni, amikor a gazdaság, benne a bútoripar emelkedoben van. Az NGM-et "használni kell", jól, tehát fel kell mutatni az ágazat saját hozzáadott értékét, fejlodési céljait.

Az eloadások és a fórum után meg lehetett tekinteni az üzemet. Több csoportban, mindenki fejhallgatóval, hogy a muködo gépek mellett is jól hallható legyen a csoportok kíséroinek magyarázata.

Nagyszeruen sikerült a Garzon-Lignomat szakmai nap.

Végül említést érdemel, hogy a Lignomat nem túl nagy cég. (16 foglalkoztatott 2016-ban. 2016. évi árbevétele kerekítve 1,2 Md Ft, ami szép fejlodés az elozo évi 0,7 Md Ft-hoz képest.) Igen szép teljesítmény, hogy a fentiekben bemutatott jelentos beruházást szállítói oldalon önállóan bonyolította le. A Lignomat a technológiai tervezésben, az anyagáramlás kialakításában tevolegesen részt vett, a pénzügyi bonyolítást, a szállítmányok szervezését önállóan végezte. Egy gép kivételével német szerelo nélkül végezték a gépek beüzemelését, üzembe helyezését, a gépkezelok betanítását. Sot részt vettek a már meglévo vállalatirányítási rendszer csatlakozási pontjainak kiépítésében, a gépek rendszerbe integrálásában. Könnyen lehet, hogy erre nem sok másik cég képes ma Magyarországon, büszkék lehetnek teljesítményükre, amihez a FATáJ részérol ezúton is gratulálunk.

Galéria:

Forrás: Mocsényi Miklós, fataj.hu